Fontos szerepet játszik a klímaváltozás az elmúlt évek növekvő migrációs nyomásában?

A hidegháborút követő években az egyik legtöbbet vitatott kérdés a természettudományok területén a klímaváltozás lett, míg a szociológiában a migráció vált központi témává. Egy bizonyos ponton azonban a klímaváltozás és a migráció összemosódott, ami első ránézésre logikusnak tűnik, hiszen a klímaváltozás egyik következménye a migráció növekedése. Ebből alakult ki az úgynevezett „klímamenekült” fogalom. Itt ütközünk az első problémába, mivel jelenleg nem tudjuk elválasztani a klímamenekülteket a politikai vagy gazdasági migránsoktól.

Az elmúlt években egyre többet hallani a klímamenekültekkel kapcsolatos aggályokról, azonban szerintem ez nem egy olyan dolog, amitől tartani kellene, mivel a migrációban továbbra is a gazdasági és a politikai folyamatok játszanak kulcsszerepet.

A gazdaság és a klímaváltozás tehát két fontos mozgatóelem. Milyen egyéb területek vannak, amelyek befolyással lehetnek a folyamatra?

Engedje meg, hogy egy kicsit átfogalmazzam. Nem úgy mondanám, hogy a gazdaság és a környezeti hatások a legfontosabb elemek, hanem a politikai és a gazdasági folyamatok összessége, amelyekről nem lehet leválasztani pusztán a környezeti hatásokat, és azt különálló tényezőként kezelni. Egy példát is mondok azzal kapcsolatban, hogy pontosan hogyan értem ezt.Amikor a természeti katasztrófákra gondolunk, akkor gyakori tévhit, hogy a földrengés embereket öl, azonban nem a földrengés öli meg az embereket, hanem általában az összedőlő épületek. Azt, hogy egy ilyen katasztrófában hányan halnak meg, nagyban befolyásolja az építmények típusa, a helyi építkezési szabályok, az adott ország korrupciós helyzete.Így lehetséges az, hogy egy ugyanolyan erősségű földrengés Haitin több áldozatot követel, mint Los Angelesben. Ez visszavezethető arra, hogy Haitin nagyobb a korrupció, nem olyan szigorúak az építkezési szabályok, rosszabb az építkezéseknél felhasznált anyagok minősége és nagyobb a népsűrűség. Így látható, hogy végső soron a természeti katasztrófák és az általuk hátrahagyott pusztítás mértéke is visszavezethető a különböző politikai és gazdasági körülményekre. Ugyanezt az elvet a migrációra is lehet alkalmazni, hiszen valóban vannak környezeti tényezők, azonban a társadalomra nem ez gyakorolja a legnagyobb hatást, hanem az adott ország vagy térség politikai és gazdasági helyzete.

Ön szerint jelenleg nagyjából hány politikai és gazdasági migráns lehet?

Fontos meghúzni a határvonalat a menekültek és a gazdasági migránsok között.

A GLOBÁLIS, NEMZETKÖZI MIGRÁNSOK SZÁMA NAGYJÁBÓL 285 MILLIÓRA TEHETŐ ÉVENTE.

Ezek azok az emberek, akik több mint egy évre költöznek külföldre. A migráció körülbelül 80 százaléka viszont belföldön zajlik. Egy amerikai például átlagosan 10 évente költözik új otthonba. Az Egyesült Államokról elmondható, hogy egy migránsok alkotta nemzet és nem csak abban a tekintetben, hogy rengeteg bevándorló érkezik az országba, hanem abban a tekintetben is, hogy a népesség az ország határain belül is folyamatos mozgásban van. Ezért kap az amerikai kultúrában akkora hangsúlyt az utazás. Mindig központi szerepet tölt be az, hogy valaki honnan indult és hová érkezett.

A nemzetközi migráció tehát csupán 20 százalékát adja a teljes globális népvándorlásnak,A STATISZTIKÁK SZERINT PEDIG A FÖLD LAKOSSÁGÁNAK 3,5 SZÁZALÉKA TEKINTHETŐ NEMZETKÖZI ÉRTELEMBEN VETT MIGRÁNSNAK. EZEN BELÜL A MENEKÜLTEK RENDKÍVÜL ALACSONY ARÁNYT KÉPVISELNEKés nagyjából 10-20 millióra tehető a számuk. A klímamenekültek esetében – és itt hangsúlyoznom kell, hogy ennek a fogalomnak továbbra sincs pontos definíciója – nem igazán lehet beszélni konkrét számokról. Az 1990-es évek óta ennek ellenére sokan megpróbálkoztak vele, viszont ha jobban beleássuk magunkat az adatokba akkor tisztán látszik, hogy nincs valóságalapjuk. Ennek ellenére mégis gyakran megjelennek az akár egymilliárd klímamenekültről szóló adatok a tömegmédiában.

Ön hogyan írná körül a fogalmat?

A kérdés szerintem az, hogy az emberek pontosan mire gondolnak, amikor ezt a fogalmat használják. A klímamenekültek problémájával először nagyjából 12 éve találkoztam egy konferencia során Oxfordban, ahol többen is megszólaltak a témával kapcsolatban. Ami viszont egyértelműen kiderült, hogy valójában senki nem tudta, hogy miről is beszél. Nem azért, mert ne lettek volna remek szakemberek, hanem azért, mert ténylegesen senki nem tudta megragadni ennek a fogalomnak a lényegét. Ha pedig nincs egy koncepciód és egy letisztult, pontos definíciód, akkor pontosan miről gyűjtesz adatokat?PONTOSAN EZ A PROBLÉMA A KLÍMAMENEKÜLTEK TEMATIKÁJÁVAL AZ ELMÚLT 12 ÉVBEN: SENKI NEM TUDJA PONTOSAN, HOGY MIRŐL VAN SZÓ.Nekem sincs konkrét definícióm, de mindig mondogatom az embereknek, hogy a klímamenekültek definíciójánál talán még fontosabb kérdés, hogymiért akarják egyesek annyira kétségbeesetten definiálni ezt a fogalmat, és mire lehetne a későbbiekben használni.