Fanfárok jelezték 2018. május 8-án az akkor megalakuló Országgyűlés első ülésének kezdetét. A rendszerváltás óta hagyomány ez a magyar parlamentben. Az Alaptörvény 3. bekezdése rendelkezik arról, hogy az országgyűlési választások után 30 napon belül meg kell alakulnia az új országgyűlésnek. Sajtóhírek szerint ez a dátum május 2-a, hétfő lehet idén. Ekkorra hívhatja össze az új Országgyűlést a köztársasági elnök.
Azonban az április 3-ai voksolástól az alakuló ülésig sok dolognak kellett megtörténnie. Az egyik legfontosabb, hogy meg kellett állapítani az országgyűlési választások hivatalos eredményét.
A választás után másfél héttel született meg az első hivatalos végeredmény: a Nemzeti Választási Bizottság csütörtök délután kihirdette az országos listák mandátumait.
A Fidesz-KDNP, a baloldali összefogás és a Mi Hazánk jutott be az új Országgyűlésbe. És egy mandátumot szerzett a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata.
A Demokratikus Koalíció, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Momentum Mozgalom, Magyar Szocialista Párt, LMP Magyarország Zöld Pártja, Párbeszéd Magyarországért Párt 38 listát mandátumot szerzett. A Mi Hazánk Mozgalom 6 listás mandátumot szerzett. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt pedig 48 listás mandátumot szerzett – fogalmazott Téglási András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke.
Az NVI-nél az egyéni, és a listás választási eredmények ellen senki sem élt kifogással. És bár a Kúrián a Mi Hazánk Mozgalom megtámadta az eredmények egy részét, azt a testület elutasította, így szombaton jogerőre emelkedett az április 3-ai voksolás végeredménye.
A Fidesz-KDNP-nek összesen 135, a baloldali összefogás pártjainak 57, a Mi Hazánknak 6, a Magyarországi Németek Önkormányzatának pedig 1 mandátuma lesz az új parlamentben.
Ifj. Lomnici Zoltán az M1-en arról beszélt, hogy az alakuló ülésen elsőkét megválasztják az Országgyűlés tisztségviselőit, tehát a Házelnököt, az alelnököket, a jegyzőket és a Háznagyot is. A Századvégi jogi szakértője kitért a Momentum kezdeményezésére is, amely szerint a párt képviselői nem vesznek részt az Országgyűlés alakulóülésén.
„A nép a hatalom közvetett módon a képviselői útján gyakorolja, mint a hatalom, a népszuverenitás letéteményese, közvetlenül pedig kivételesen például népszavazás útján. Tehát a nép hatalmának a korlátozása is, ha valaki képviselőként a titkos, egyelő választásokon szerzett nép általi felhatalmazás nyomán és a későbbiek során az alakuló ülésen való részvétel hiánya miatt gátját képezi a népszuverenitás vagy a népuralom kifejeződésének” – fogalmazott az alkotmányjogász.
Lomnici Zoltán szerint az eskütétel a képviselői lét kezdete, hiszen a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság annak idén kimondta: az alkotmányos rend és az állam iránti hűség nyilvánul meg azzal, hogy esküt tesznek a képviselők. Az esküt szóban kell letenni és az okmányt alá is kell írni. Ekkor válik hivatalossá egy-egy országgyűlési-képviselő megbízatása. Az elemző szerint az alakuló ülésen már a következő miniszterelnököt is megválaszthatják, az új kormány megalakulásának azonban nincs törvényi határideje.
A cikk a hirado.hu-n olvasható.
https://hirado.hu/belfold/cikk/2022/04/19/megvan-az-orszaggyules-megalakulasanak-menetrendje