Az ellenzék kommunikációja már rég túllépte a társadalmi normákat
A társadalmi normákon már rég túllépett a hazai ellenzék retorikája, így az, hogy a jövőben ki irányítsa az országot, leginkább kompetencia kérdéssé vált – véli a kommunikációs szakember. Mekkora szerepe van a retorikának egy politikai irányvonal vagy éppen egy politikus életében és meddig érdemes folytatni egy olyan kommunikációt, amelyről bebizonyosodik, hogy hamis? Vagyis meddig érdemes sarkantyúzni a döglött lovat? – erről a témáról beszélgettek Perlaky-Papp Józseffel, a Metropolitan Egyetem docensével a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
A napokban jelent meg egy interjú Budapest főpolgármesterével, amiben elég rendhagyó módon tett különbséget maga, illetve Orbán Viktor miniszterelnök között. Karácsony Gergely úgy fogalmazott, hogy „ő alacsony és kövér, én magas és vékony vagyok”.
A hazai politikára most a választások közeledtével egyre inkább jellemző, hogy mindenki Orbán Viktorhoz hasonlítja magát. Azt a pontot keresi gyakorlatilag minden ellenzéki szereplő a hazai politikai térben, ami a legtávolabb, a leginkább szembeálló Orbán Viktortól – mondta a Metropolitan Egyetem docense.
Perlaky-Papp József úgy fogalmazott, hogy „aki szeretne kormányozni őt kell legyőznie, ezért mindenki hozzá fogja – valamilyen formában – hasonlítani magát”.
A politikai kommunikációnak markánsan az a szerepe, hogy hogyan tud többséget hozni a szereplő mögé.
Az ellenzék először az oltásellenességgel, aztán a keleti vakcinák ellen kampányolt
Ez az a típusú stratégia vagy kommunikációs álláspont, amely zsigeri, ösztönös, nem végiggondolt, és a nyilvánosságról szóló tudás hiányát mutatja. Ma már a politikai kommunikáció mindig a kutatásokra alapszik, amikor elfoglalja az ellenzék ezt az álláspontot, mondhatni azt, hogy egy olyan álláspontot foglal el az oltásellenes álláspontjával, ami mögött többség lehet, de a nyilvánosságnak nem csak állapota van, hanem ez a nyilvánosság változik, ennek a változásnak van dinamikája, és ennek a dinamikának van iránya is – mondta a szakértő.
Láthattuk, amikor a harmadik hullámban tömegessé vált a vírusfertőzés, egyre többeknek volt olyan tapasztalata, hogy ez a vírus bizony veszélyes, és innentől kezdve ez a trend megfordul – tette hozzá.
„Ez egy nem tartható, nem vállalható véleménypozíció volt, amit minél előbb el kellett volna nekik dugniuk, nem csak amiatt, hogy a saját hasznukat nézzék, hanem a közösség hasznát is”
– hangsúlyozta a szakember.
Az oltás alapvetően bizalmi kérdés, és onnantól kezdve, hogy az orvosszakma nagy többsége – néhány kivétellel – az oltások mellett egyértelműen kiállt nem tartható ez az oltásellenes álláspont, és azért állhattak zsigerileg a kínai és orosz vakcinával szemben, mert identitáskérdést csináltak maguknak az európai szóból, és ezért mindig az Európai Gyógyszerügynökségre vagy az európai intézményekre hivatkoznak, és ebben egy olyan pozíciót láthattak ami sikerre viheti őket – fejtette ki véleményét a kommunikációs szakértő.
A Metropolitan Egyetem docense azt is elmondta, hogy „ilyenkor azt szokta csinálni egy politikai erő, egy politikai párt, hogy igyekszik arcvesztés nélkül szépen kijönni ebből, és elhallgatni ezt a dolgot. Ez egy nagyon éles helyzet, mindenki életösztöne afelé viszi, hogy megvédje önmagát, megvédje a családját, és ilyen helyzetben a markáns kiállás, ami nem tartható nagy veszteségekkel jár” – véli a kommunikációs szakember.
Dobrev Klára keresztje Gyurcsány Ferenc?
Perlaky-Papp József elmondta, hogy ő mindig úgy látta a Demokratikus Koalíciót, hogy a túlzások pártja, retorikában is a túlzott testbeszéd-használattal, a túlzott jelzők használatával élt.
Az, hogy Dobrev Klárát jelölték, abban van egy haladónak mutatkozó gondolatmenet, hogy egy hölgy olyan helyzetbe lehet, hogy miniszterelnök-jelölté válhat.
Ez egyértelműen a baloldali emberekhez szólt. „Ne felejtsük el, hogy előválasztás van, tehát nem az a cél, hogy többséget szerezzen magának, hanem a baloldali táborban szerezzen többséget magának” – mondta a szakértő.
„A legnagyobb keresztje Dobrev Klárának Gyurcsány Ferenc, ami azt jelenti, hogy nem tud a választó Dobrev Klárára, mint egy új politikai szereplőre tekinteni, hiszen a főnöke már volt kormányfő”
– fogalmazott a kommunikációs szakember.
Most egy válság közepében vagyunk, láttuk már Gyurcsány Ferencet, amint kapitulált egy válságban. Azt láttuk, hogy azokra a problémákra nem volt valódi válasza, átadta a kormányrudat, és mind ő, és mind pedig az utódja például a devizahiteleseknek csak annyit tudott mondani, hogy jobban meg kellett volna gondolni ezt a hitelfelvételt, nem tudunk benne segíteni, mindenki oldja meg maga – mondta a kommunikációs szakember.
A mostani válságkezelésben a legelső döntés volt az, hogy felfüggesztették a hiteltörlesztéseket. „Ez a fajta tapasztalat egy nagyon markáns különbség” – tette hozzá.
A cikk a hirado.hu-n olvasható.